3
" O céu está vazio", disse bem humorado o médico. "A casa está órfão, não há risadas." Depois, cansado, interrompendo-se com os próprios pequenos soluços e pigarros, ele discorreu sobre fazer amor, sobre como seria uma grande paixão se uma grande paixão fosse um mergulho cada vez mais impessoal, uma queda que levasse tudo, e essa impessoalidade seria assustadora e atraente, assustadora porque alguém se perderia, "eu", de quem gostamos tanto, e atraente: poder ser qualquer um, desejar tudo. Mas podemos desejar tudo? Essa é a questão. Seus olhos inteligentes brilharam tristes. "Você entende? "
― Péter Esterházy , Helping Verbs of the Heart
14
" A közkeletű tréfa szerint magyarnak lenni, illetve afféle kelet-, közép-, közép-kelet-európainak lenni – az pech. Ez a Hrabal azt mondja, így gondolta az író, hogy ez nem így van, nem pech, hanem tragédia, ide születni, az tragédia, sőt még ennél is több: komédia. Szóval dráma. "
― Péter Esterházy , The Book of Hrabal
17
" Nemrég, az olimpia mámorában, mindenki, politikus, sportoló, közíró, szinte ugyanazokkal a szavakkal nyilatkozta, hogy milyen jó most, ennyi arany után magyarnak lenni, és hogy eztán ez már így is marad.
Nem tudom. Erre még nem gondoltam, hogy jó volna. Szerintem nem olyan jó magyarnak lenni. Sohase is volt jó; inkább elkerülhetetlen. De azért várjuk ki a végét. "
― Péter Esterházy , A halacska csodálatos élete
18
" Mért nincs nekem egy állandó éttermem? Mért nem tudok százával felsorolni budapesti helyeket, kiskocsmát, vendéglőt, elegáns éttermet, ahová érdemes volna beülni? Mint a kódisok, őrizget az ember 6-8 címet, amiből 3-4 eleve olyan, hogy muszáj, hogy más fizessen, egy úgynevezett másik ember, nem azért, mert garasos vagy potyázó volnék, hanem olyan fölháborítóan drágák, hogy egyszerűen nem tudnék megnyugodni, ha én fizetnék, remegő gyomorral meg mért épp enni akarnék... Tisztes haszon - ki érti ezt a kifejezést? Nyilván valami tükörfordítás... "
― Péter Esterházy , Az elefántcsonttoronyból
