Home > Work > Lives of Girls and Women

Lives of Girls and Women QUOTES

26 " – Mi a halál? – folytatta anyám baljós vidámsággal. – Mit jelent meghalni? Hát először is: mi egy ember? Legnagyobb részben víz. Egyszerűen víz. Nincs az emberben semmi rendkívüli. Szén. A legegyszerűbb elem. Mit is mondanak? Kilencvennyolc százalék? Ennyi az egész. Az a figyelemre méltó, ahogy az egészet összerakták. Ahogy összerakták, hogy van szívünk meg tudónk. Van májunk. Hasnyálmirigyünk. Gyomrunk. Agyunk. És ez mind micsoda? Az elemek vegyülete! Vegyítsd őket – vegyítsd a vegyületet –, és megkapod az embert! Mondhatjuk rá, hogy Craig, az apád, vagy én vagyok. Pedig csak a vegyület, csak ezek az összerakott részek, amelyek valamilyen konkrét módon működnek, egyelőre. És aztán annyi történik, hogy az egyik rész elromlik, tönkremegy. Craig nagybátyád esetében a szív. És akkor azt mondjuk, Craig meghalt. Az ember meghalt. De csak mi látjuk így. A magunk emberi módján. Ha nem gondolkodnánk állandóan egyes emberekben, ha a természetre gondolnánk, ahogy az egész természet működik tovább, bár egyes részei meghalnak – na, nem is meghalnak, átváltoznak, ezt a szót kerestem, átváltoznak, átváltoznak valami mássá, mindaz a sok elem, amiből az illető ember állt, átváltozik, és visszatér a természetbe, és újra meg újra megjelenik madarak meg állatok meg virágok formájában – Craignek nem kell Craignek lennie! Craig lehet virág is! "

Alice Munro , Lives of Girls and Women